A Vétyemi-ősbükkös neve sok természetjáró előtt ismert – a Dél-Dunántúl híres öreg erdeje, ahol rendkívüli méretű, oszlopos törzsű bükkök között nézelődhetünk. Akik valóban őserdőélményre vágynak, azok számára gyakran csalódás a látogatás, hiszen Vétyem bükköse nem őserdő, sőt még csak nem is néz ki úgy. Öreg gazdasági erdőnek viszont rendkívüli, a fák valóban magasak és fenségesek; miközben az utóbbi években a széldöntések nyomán egyre természetesebbé vált – megtette első lépéseit a sokkorú kvázi-őserdővé válás felé. Vagyis nem élmények és tanulságok nélkül való itt időt tölteni.

A Vétyemi-ősbükkös a Dunántúl délnyugati sarkában, Göcsejben található, Tormafölde határában. Nevét egy középkori településről, Vétyempusztáról kapta. Az apró, mindössze 15 hektáros erdőfolt szinte egyedülálló a maga nemében. Hasonló korú erdőt ötven-hatvan kilométeres körben nemigen találni; de idős, alacsony dombvidéken tenyésző bükkös az országban is alig akad még egy. Több mint 80%-ban bükk alkotja. A 180 évet meghaladó korú fák átlagos magassága a jó termőhelynek köszönhetően eléri, egyes egyedeké meghaladja a 40 métert. Az úgynevezett élőfakészlete – a területen álló fatömeg – párját ritkítóan magas; több mint 1200 m3/ha. 1984-ben volt utoljára fahasználat, addig az erdő hagyományos állománynevelést kapott. A terület 1976 óta fokozottan védett, illetve tervezett erdőrezervátum magterület.