Az egész Dunántúl talán legjobb karban lévő, őserdőre emlékeztető bükköse a Keszthelyi-hegységben, Zalaszántótól nem messze található. A Tátika-hegy egykori várát övező idős, elegyes bükkös ma erdőrezervátum, ahol a természetes erdődinamika összes jelensége nyitott könyvként látható és tanulmányozható.

Szabálytalan nyolcszöget alkot a két jókora, egyenként 30 hektár körüli erdőrészlet, ami a Tátika Erdőrezervátum magterületét képezi. Akárcsak maga a várhegy, az öreg erdő 1953 óta védett – ma fokozottan védett – darabja is szigetként különül el az alacsonyabban fekvő gazdasági erdők sakktáblaszerűen kialakított rendszerétől. A rezervátumhoz közel, északra található a Farkas-hegynek nevezett sziklás kiemelkedés – az Adattárban még korosabb fákkal jellemzett – erdőrészlete is; ami jelentéktelen kis kitérő a Tátika-hegy csodás erdejéhez képest.

A 75 hektárnyi, 180-200 éves fáknak otthont adó idős erdőkben nincsen hagyományos erdőgazdálkodás – az erdőrezervátum magterületen pedig semmiféle fakitermelés nem folytatható.

A „jól egyben lévő”, kiterjedt erdőrezervátumhoz képest a Farkas-hegy kevésbé összetett, szinte jelentéktelen erdőrészlet. A karakterét adó néhány famatuzsálemet láthatóan a sziklakibúvás nehéz terepviszonyai mentették meg a kitermeléstől – egy kiskertnyi vadonra számítsunk.