Nyéki-hegy
NYÉKI-HEGY NYÉKI-HEGY Az erdőkkel körbevett Pesthidegkút egyik legidősebb fákból álló erdeje a 61-es villamos hűvösvölgyi végállomásától közelíthető meg legegyszerűbben. Az Ördögárok, Hársakalja és Nyék kerületrészek, valamint a Hármashatárhegyi vitorlázó repülőtér határolja. Csak a távolból látható érdekessége, hogy 1933-ban cserkészek a történelmi Magyarország formáját idéző alakzatban telepítettek feketefenyőt a legnagyobb erdőrészlet közepén, a Nyéki-hegy Ördög-árokra néző […]
Nagy-Hárs-hegy
NAGY-HÁRS-HEGY NAGY-HÁRS-HEGY Budapest erdei kirándulások szempontjából egyik rejtett ékköve a Nagy-Hárs-hegy, amelynek ismertsége és népszerűsége mégis – talán szerencsére – eltörpül a vele szomszédos János-hegyéhez képest. Idős erdei természetes sokféleségben pompáznak a hegy lábától a tetejéig, kezelésükben a hagyományos erdőgazdálkodás szempontjait egyre inkább átveszik a természetvédelmi és közjóléti megfontolások. A 454 m magas Nagy-Hárs-hegyen az […]
Normafa
NORMAFA NORMAFA Nem csak a főváros, hanem az egész ország egyik legértékesebb erdeje található a Budai-hegység Normafa nevű kilátópontja és kirándulóhelye körül. Több mint 300 hektárnyi idős erdőben, 140-200 évesnél idősebb fák – hatalmas bükkök, tölgyek, hársak és barkócaberkenyék – százai alatt kanyarognak az utak, amelyeket hétvégente kirándulók, terepkerékpárosok, kutyasétáltatók, télen szánkózók tömege vesz birtokba. […]
Öreg-Szarvad-árok
ÖREG-SZARVAD-ÁROK ÖREG-SZARVAD-ÁROK A Magas-Bakonyt Magyarország „zöld szívének” is nevezhetjük, ahol a bőséges esők és a kiegyenlített, hűvös klíma hazánk legnagyobb kiterjedésű, közel 30 kilométer átmérőjű szubmontán-bükkös zónájának kialakulását tették lehetővé. A gyakran párában úszó hegyvidéki táj közepén, Bakonybél határában kanyarog az Öreg-Szarvad-árok, amelynek 160 évnél idősebb erdeje mintha mindennek sűrű esszenciáját képviselné. A fák hatalmasabbak, […]
Veszprémfajszi Világos-erdő
VESZPRÉMFAJSZI VILÁGOS-ERDŐ VESZPRÉMFAJSZI VILÁGOS-ERDŐ A Balaton-felvidéket Veszprémből Csopak felé átszelve, Veszprémfajsz határában könnyen megragadhatja a tekintetünket az öreg tölgyfákkal tarkított, egykori fás legelő. A nyitott, parkszerű táj déli-délnyugati irányban fokozatosan zárt erdőknek adja át a helyét. Hogy meddig tartott a múltban a legelő, és honnantól kezdődött az erdő, ma már nehéz megmondani. Az idős fákból […]
Szentgáli-tiszafás
SZENTGÁLI-TISZAFÁS SZENTGÁLI-TISZAFÁS A Déli-Bakonyban, Veszprémtől kissé nyugatra található a 489 m magas Miklós Pál-hegy. Északi lejtőjét különleges erdő borítja, ahol a Nyugat-Európa üde termőhelyeire jellemző tiszafa (Taxus baccata) legnagyobb magyarországi állománya található. A Szentgáli-tiszafásban többféle elegyfában gazdag bükkösökben és kocsánytalan tölgyesekben járhatunk – ellentétben azzal, amit a neve sugall, a tiszafa csak kis részben alkotója […]
Dél-Vértes
DÉL-VÉRTES DÉL-VÉRTES A Vértes délre néző lankás, mély szurdokokkal szabdalt oldalát az ország legnagyobb egybefüggő, 150 évnél idősebb fákból álló erdeje borítja. A Csákberény és Gánt községhatárába tartozó mintegy 800 hektárnyi, leginkább molyhos tölgyesekből, valamint a völgyekben hozzájuk csatlakozó szurdok- és törmeléklejtő-erdőkből álló növénytakaró első ránézésre nem tűnik sem kiemelkedően természetesnek, sem túl öregnek. Még […]
Cuha-völgyi kirándulóerdő
CUHA-VÖLGYI KIRÁNDULÓERDŐ CUHA-VÖLGYI KIRÁNDULÓERDŐ Az 1896-ban megnyitott Győr-Veszprém vasútvonal hosszan követi a Magas-Bakonyban eredő Cuha-patak völgyét. Vinye településnél vadregényes, négykilométeres szurdokon jut keresztül a patak és a vasút egyaránt, ahol a meredek, sziklás lejtőket a Bakony egyik legnagyobb kiterjedésű idős erdeje borítja. A népszerű kirándulóhely infrastruktúrája és forgalma főleg a völgy legalján jelenthet az élővilág […]
Cserepes-tető
CSEREPES-TETŐ CSEREPES-TETŐ A Keleti-Mátra gerincének több pontján szép idős erdőket találunk. A töredékek közül a 734 m magas Cserepes-tető nyugatra néző oldalát borító vegyes erdő érdemel említést – ahol az apró vadonban felhalmozódott fekvő és álló holt faanyag valósággal a romantika korabeli festmények tájrészleteit idézi. Alighanem a Mátra ősi képét láthatjuk itt, néhány kertnyi kiterjedésben. […]
Saskő-Mátrabérc
SASKŐ-MÁTRABÉRC SASKŐ-MÁTRABÉRC A Saskőn a 19. században fakókeselyű (Gyps fulvus) is fészkelt. De nem csak ezért érdekes a Magas-Mátra gerincének („Mátrabérc”) kilátópontja, hanem mert öreg erdők borítják környékét, különösen az északi oldalon, ahol a terep szinte függőlegesen szakad a mélybe. A 898 m magas Saskő környékén négy erdőrészlet terül el, amelyek öreg, 140-170 éves fákból […]
