SZABÓ-HEGY

SZABÓ-HEGY

A Kőszegi-hegység egyik legidősebb tölgyese Kőszeg határában, a Szabó-hegy városra néző lejtőjén található. Valószínűleg a gyalogos és gépkocsi-közlekedésből fakadó zavarás jelenti a legjelentősebb terhelést az arra érzékenyebb fajai számára, egyébként háborítatlan erdei élőhely. A múlt század ‘70-es éveitől kezdve a városok határában létrehozott parkerdei infrastruktúrák több ismerős elemével találkozhatunk, foglalt forrással, pihenőhellyel, emléktáblával.

Összesen nyolc hektárnyi idős erdőt foglal magába a két erdőrészlet, a Kőszegi-parkerdőt átszelő műút két oldalán, a Herman Ottó emléktábla közelében. (Egyes források Herman Ottó Parkerdő néven jegyzik a helyszínt.) A fák egy részének kora 150 év felett jár. Az erdő állami tulajdonban van, fokozottan védett és a Natura 2000 hálózat része. Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba került, ezért favágásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor. A város szomszédságában a vadhatás általában alacsonyabb; és egyelőre inváziós fajok nagyobb arányú megjelenése sem látszik veszélynek.

Megközelítés: Kőszeg Szabóhegy városrészéből a zöld turistajelzésen (Mohás út) érhető el a Mohás-forrás, majd tovább haladva kiérkezünk a műútra, ami innen keleti irányba áthalad az öreg erdőn. Fokozottan védett terület, ezért az utakról letérni tilos.

ADATLAP

FAFAJOK

  • Kocsánytalan tölgy
  • Csertölgy
  • Gyertyán

ERRE TÚRÁZZ!

KÉPGALÉRIA

Kora tavasz a Kőszegi-hegységben, az idős tölgyerdő faállomány-szerkezete ilyenkor figyelhető meg leginkább

Fotó: Gálhidy László

A hegységre jellemző palás kőzetek rejtőznek a fák gyökerei alatt

Fotó: Gálhidy László

A lejtő magasabban található, szárazabb termőhelyén alacsonyabb a lombsátor záródása – néhol nagyobb lékek is kialakultak

Fotó: Gálhidy László