SZABÓ-HEGY
SZABÓ-HEGY
A Kőszegi-hegység egyik legidősebb tölgyese Kőszeg határában, a Szabó-hegy városra néző lejtőjén található. Valószínűleg a gyalogos és gépkocsi-közlekedésből fakadó zavarás jelenti a legjelentősebb terhelést az arra érzékenyebb fajai számára, egyébként háborítatlan erdei élőhely. A múlt század ‘70-es éveitől kezdve a városok határában létrehozott parkerdei infrastruktúrák több ismerős elemével találkozhatunk, foglalt forrással, pihenőhellyel, emléktáblával.
Összesen nyolc hektárnyi idős erdőt foglal magába a két erdőrészlet, a Kőszegi-parkerdőt átszelő műút két oldalán, a Herman Ottó emléktábla közelében. (Egyes források Herman Ottó Parkerdő néven jegyzik a helyszínt.) A fák egy részének kora 150 év felett jár. Az erdő állami tulajdonban van, fokozottan védett és a Natura 2000 hálózat része. Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba került, ezért favágásra csak rendkívüli esetben kerülhet sor. A város szomszédságában a vadhatás általában alacsonyabb; és egyelőre inváziós fajok nagyobb arányú megjelenése sem látszik veszélynek.
Megközelítés: Kőszeg Szabóhegy városrészéből a zöld turistajelzésen (Mohás út) érhető el a Mohás-forrás, majd tovább haladva kiérkezünk a műútra, ami innen keleti irányba áthalad az öreg erdőn. Fokozottan védett terület, ezért az utakról letérni tilos.
ADATLAP
- NYUGAT-DÚNÁNTÚL
- ÖREGERDŐ
- FOKOZOTTAN VÉDETT
- NEM NEMZETI PARK RÉSZE
- ÁLLAMI
- FAANYAGTERMELÉST NEM SZOLGÁLÓ
- 8 HA
- 150 - 160 ÉV
FAFAJOK
- Kocsánytalan tölgy
- Csertölgy
- Gyertyán
ERRE TÚRÁZZ!
Szabó-hegyi túra
KÉPGALÉRIA
Kora tavasz a Kőszegi-hegységben, az idős tölgyerdő faállomány-szerkezete ilyenkor figyelhető meg leginkább
Fotó: Gálhidy László
A hegységre jellemző palás kőzetek rejtőznek a fák gyökerei alatt
Fotó: Gálhidy László
A lejtő magasabban található, szárazabb termőhelyén alacsonyabb a lombsátor záródása – néhol nagyobb lékek is kialakultak
Fotó: Gálhidy László







