Pusztavacs települése nem csak arról lehetne nevezetes, hogy az ország kellős közepén található, hanem arról is, hogy a Duna–Tisza közi homokhátság legidősebb tölgyesei díszlenek a határában. Amivel persze nem mondtunk sokat – az erdők kora a 100 évet alig haladja meg. A kultúrerdők közé ékelődött tölgyesfoltok egyik legszebbje egy motoros kempinget vesz körül, így zavartalansága meglehetősen viszonylagos.

A Pusztavacs környéki erdők a homokhátság északi részén, az Észak-Kiskunságban találhatók. Az őshonos fafajú erdők közül csupán mintegy 30 hektárnyi viszonylag idős, 100 évnél öregebb fákból álló erdő akad; ezek természetessége sem kiemelkedő, csupán a környező táj átlagához képest. A terület nem védett, és a Natura 2000 hálózathoz sem tartozik. Az erdők állami tulajdonban vannak; nagyrészt vágásos üzemmódban történik a kezelésük. Néhány kisebb, faanyagtermelést nem szolgáló erdőfoltot ugyanakkor itt is kijelöltek, ami természetvédelmi szempontból mindenképpen előremutató.