A Mályvádi-erdő – helyileg gyakran használt nevén „mályvádi őstölgyes”, illetve „bányaréti őstölgyes” – Békés megye, sőt az egész Dél-Alföld egyetlen erdeje, ahol az állományt döntően 200 évnél idősebb fák alkotják. Mivel intenzíven használt vadászterületen belül található, csak az év meghatározott időszakában látogatható.

Az apró, mindössze 1,7 hektár területű erdőtöredék a Körös-vidéken, a Fekete-Körös gátjához közel található, karnyújtásnyira a magyar–román határtól. Az öreg fák kis csoportjának elszigeteltségét jól mutatja, hogy Magyarországon több mint száz kilométert kell utazni a legközelebb eső hasonló korú állományig, a debreceni Nagyerdőig. (A magyar–román határ túloldalán is zömmel agrártáj húzódik, egészen a Bihar-hegység lábáig.) A téglalap formájú kis erdőrészlet védett, része a Natura 2000 hálózatnak. Nem folyik benne fakitermelés.

Az idős, részben már elpusztult kocsányos tölgyek uralta erdőtöredék egy jelentős kiterjedésű, erdészeti és vadászati szempontból is intenzíven használt, idősebb állományokat már csak elvétve tartalmazó erdőtömbbe ékelődik. Utolsó hírmondója lehet a már több száz éve is megfogyatkozott ligeterdő-maradványoknak, amelyek egy ideig biztosíthatták az erdei élőhelyek folytonosságát az ártéri tájban. A ma „őstölgyesnek” nevezett idős fák csoportja legelőerdő, vagy fás legelő lehetett a múltban – ahol a természetes erdei aljnövényzet és cserjeszint már régen átalakult, jobbára megszűnt. A leírások szerint az erdőtömbben sokáig makkoltattak. A korábban grófi vadaskertként funkcionáló Mályvádi-erdő ma is hasonló szerepet tölt be, ahol az idős tölgyest körülvevő jóval fiatalabb, részben mesterségesen telepített erdők alatt az év nagy részén át tartó vadászidényben intenzív vadászat zajlik.

Fél évszázaddal az ország első védett területének (a debreceni Nagyerdő egy darabjának) kihirdetése után, 1989-ben itt, a Mályvádi-erdőben jött létre az ezredik védett természeti területünk. Az esemény emlékére kopjafát állítottak. Elszigeteltsége, a környezetből érkező idegenhonos fás és lágyszárúak inváziója, valamint a vadhatás azonban kétségessé teszi az erdőtöredék hosszú távú sorsát. Addig lenne célszerű nagyobb területen élőhely-rehabilitációt kezdeni, ameddig még állnak az idős tölgyfák.