Salgótarján felett, „a palócok szent hegyének”, a Karancsnak egyik csúcsa magával ragadó példája a szentélyerdőknek. A Kápolna-hegyen valóban egy épített szentélyt, kápolnát találunk az idős, háborítatlan bükkerdő közepén, jól mutatva, hogy a spiritualitás és az élő természet tisztelete mennyire egy tőről fakadhat.
Két bükkös erdőrészlet a hegycsúcsot veszi körbe, egy molyhos tölgyes uralta állomány pedig a déli oldalon, kissé lejjebb fekszik. A Karancs mintegy 800 hektáron a Natura 2000 hálózat része, e három idős erdőrészlet védett és fokozottan védett természeti területen áll. A közel 20 hektárnyi idős folt az Adattár szerint 140-190 éves fáknak is otthona. Állami tulajdonban van.
Megközelítés: Salgótarján felől köves úton gépkocsival a Kecsegi úton érdemes eljutni, ameddig lehet; onnan a piros háromszög jelzésű úton a nyeregig, majd a sárgán a hegytetőre. Fokozottan védett terület, ezért az utakról letérni tilos.
Bükkóriás a palócok szent hegyének tetején
Fotó: Gálhidy László
Emberméretű odú a hatalmas kőris oldalában és a szerző
Fotó: Gálhidy László
A korán nyíló tavaszi csillagvirág
Fotó: Gálhidy László
A változások, amelyeket a világban szeretnénk látni, csak mindannyiunk erőfeszítései révén valósulhatnak meg – együtt lehetséges.