A Nyugat-Mecsek természeti csodája a Jakab-hegy a különleges vörös homokkő sziklaképződményeivel. A sziklák környékét és az alattuk húzódó lejtőt alacsony, girbegörbe fákból álló, mesébe illő idős erdő borítja.

A 602 m magas Jakab-hegy védett területe a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Az erdők állami tulajdonban vannak. Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban történik a kezelésük, ami azt jelenti, hogy nincs véghasználat; favágás csupán eseti jelleggel fordul elő. Közel 60 hektárt tesznek ki a legidősebb, 140–200 évet meghaladó korú erdők. A turistautakkal jól behálózott kirándulóhely híres sziklaképződményei a hegyoldalból kiálló, a fák fölé magasodó Zsongor-kő, a Babás-szerkövek és a Sasfészek. A vöröshomokkő-alakzatok körül bükkel elegyes melegkedvelő tölgyesek és bokorerdők találhatók, amelyek néhol sziklagyepekkel mozaikolnak. A savanyú kémhatású, vékony talajon sokszor vastag mohaborítással találkozhatunk, és olyan lágyszárú fajokkal, gombákkal – többek között légyölő galócával –, amelyek kimondottan az ilyen tápanyagban szegény termőhelyeken mutatnak versenyelőnyt.

A terület legismertebb pontja, a Zsongor-kő és környéke elsősorban a panoráma miatt kötelező úti cél, de a környékén tenyésző vegetáció is fényképre kívánkozik – különösen a vörös kőzet és a tavasszal ragyogó világoszöld, később sötétzöldre váltó lombozat kontrasztja. A Jakab-hegy letörését elhagyva, felkapaszkodva a gerincre mindig élmény a hűvös, zárt bükkösben lenni – ez már egy másik világ, a pálos kolostor romjai körül.